Az interjút az olasz „Eurasia. Rivista di studi geopolitici” című szemle igazgatója, Claudio Mutti, készítette a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökével. Az olasz fordítás “Eurasia”-ban meg fog jelenni.

Claudio Mutti – Az Ön által vezetett párt, vagyis a Mozgalom egy Jobbik Magyarországért, képezi a legfontosabb politikai erőt az aktuális kormánnyal szemben. És mégis a Jobbik támogatta Orbán Elnök Urat a migránsok és menekültek ügyében. Megmondaná-e, hogy mi a Jobbik párt legfőbb pozíciója ebben az ügyben és miben különbözik a kormány pozíciójával szemben?

Vona Gábor – Valóban a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelenleg a legerősebb ellenzéki párt és minden jel arra mutat, hogy a 2018-as magyar parlamenti választásokkor mi leszünk a jelenleg kormányzó Fidesz legfőbb kihívói. Az elmúlt időszakban számos időközi választáson arattunk győzelmet a kormány jelöltjei fölött, illetve különösen nagy büszkeséggel tölt el, hogy pártom a jövőt jelentő 35 évnél fiatalabb szavazó állampolgárok és egyetemisták körében is a legnépszerűbb. Mindig büszkék voltunk arra, hogy képesek vagyunk függetleníteni magunkat a pártérdekektől, ha a haza helyzete azt kívánta. A migrációs krízis is egy ilyen súlyos probléma, ahol félre kell tenni a pártok közötti érdekellentéteket. Ha a kormány olyan lépéseket tesz az ügy megoldása érdekében, melyekkel a nemzet érdekeit szolgálja, akkor a Jobbik támogatni fogja. A kerítés kérdésében, az illegális határátlépés jogszabályi kereteinek szigorításában és a honvédség határhoz rendelésében mindannyiszor támogattuk a kormányt a Parlamentben. Mi sem bizonyítja jobban, hogy mi is ebben látjuk a megoldás kulcsát, hogy már ez év januárjában, amikor még senki se foglalkozott migránskérdéssel az egyik magyar – szerb határ menti városnak, Ásotthalomnak a jobbikos polgármestere, Toroczkai László javasolta elsőként a magyar-szerb határszakaszon a kerítés megépítését a közelgő veszélyre való tekintettel. A mi álláspontunk szerint mindenkit, aki illegálisan közelíti meg határainkat vissza kell fordítani, hiszen mindig is meg volt a legális módja a menekültkérelmek beadásának. Erre most is van lehetőség, megengedhetetlen, hogy emberek segítségért jönnek állítólag Európába és közben folyamatosan sárba tiporják törvényeinket, szabályainkat. Jelenleg a kormánnyal együtt elfogadhatatlannak tartjuk az egységes európai kvóta bevezetését, bár a Fidesz álláspontja annyiban eltér, hogy ők egy világkvótát tartanának megoldásnak. Számunkra ez is elfogadhatatlan, hiszen vigyék el a felelősséget azok a migráció miatt, akik destabilizálták a Közel-Keletet és Észak-Afrikát, illetve, akik felelőtlen politikájukkal behívták ide a jobb élet reményében útra kelt megélhetési bevándorlókat. Egy másik ennél erősebb különbség a mi és a kormány álláspontja között a migrációs kérdésben, hogy míg a kormány a határok védelmét a rendőrséggel és a honvédséggel végezteti el, mi szükségesnek látnánk, hogy visszaállítsuk az évekkel ezelőtt az Európai Unió nyomására megszüntetett határőrséget, hiszen minden rendvédelmi szervezetnek a maga kompetenciájába tartozó feladatokat kell ellátnia.

Claudio Mutti – A harvardi egyetemen készült egyik tanulmányban a szerző “mesterségesen felépített migrációk”-nak (coercive engineered migrations) nevezi azokat a népi mozgalmokat, amelyeket teljesen tudatosan teremtenek, illetve manipulálnak, hogy nyomást gyakoroljanak bizonyos államokra. Nem tartja-e valószínűnek, hogy ugyanebbe a kategóriába tartoznának az aktuális migrációs hullámok is?

Vona Gábor – Véleményem szerint a történések folyamatait tekintve egyértelmű, hogy a német politikai elit tudatosan invitálta be a bevándorlók sokaságát Európába, azon belül is főként Németországba. Ennek a magyarázata az, hogy a dinamikusan dübörgő német gazdaság komoly munkaerő hiánnyal küzd, melyet a tagállamokból bevándorolt európai migránsokkal már nem tud pótolni, ezért szüksége van nagy mennyiségű olcsó munkaerőre, ezt ők a közel-keleti és afrikai migránsoktól várják. A német érdekeket félretéve az is teljesen egyértelmű, hogy ez a népvándorlásba átcsapó folyamat Európa fennmaradását veszélyezteti, illetve komolyan gyengíti a világban betöltött szerepét. Sokak örömére szolgálhat, hogy gyengülésével párhuzamosan csökkenhet a gazdasági vetélytársi státusza a nagyhatalmakkal szemben.

Claudio Mutti – Ön szerint az Európai Unió miért nem támogatta Magyarországot, hogy megvédje saját határait, amelyek jó részben egybeesnek az úgynevezett schengeni térséggel?

Vona Gábor – Azt látni kell, hogy az Európai Unió vezetése és a nemzetállamok vezetései között, mint ahogy sok más kérdésben is, itt is hatalmas ellentét van. Magyarország migrációs politikáját nem szemlélte mindenki olyan kritikusan Európában, így a csehek, szlovákok, részben a britek és spanyolok is támogatták a magyar védekezési mechanizmust az illegális határátlépés megakadályozására. A magyar intézkedések még mindig egyedülállóak, bár sokan, akik korábban elképesztő negatív hangnemben beszéltek Magyarországról, most hasonló lépések bevezetéséről beszélnek, így Ausztria is, vagy éppen a skandináv országok. Ha az előző kérdésben kifejtett német gazdasági érdekeket vesszük alapul, akkor teljes mértékben érthető, hogy a Merkel vezette német kormány miért is ellenezte a magyar intézkedéseket, pedig mi jogszerűen jártunk el, hiszen a Schengeni külső határok megvédését jogszabály írja elő.

Claudio Mutti – Az Ön véleménye szerint milyen okokból kifolyólag támadták Magyarországot a liberális politikai körök és ezek legfontosabb médiái?

Vona Gábor – Magyarország az elmúlt években rendszeresen és immár törvényszerűen a liberális médiának és politikai elitnek a kereszttüzében van. Ennek oka, hogy országunk konzervatívabb és hagyománytisztelőbb értékrenddel bír, mint számos más nyugati ország. Ezt képviseli a jelenlegi magyar kormány is, amennyire azt neki Brüsszelből engedik, és ezt képviseljük teljes nyíltsággal mi is, az ország legerősebb ellenzéki pártja. Jelenleg nem is létezik életképes liberális párt Magyarországon, nincs rá társadalmi igény. A migrációs problematika tekintetében a liberálisok köztudottan a multikulturális, minden szinten globalista társadalmi szerkezetet támogatják, ennek állta útját Magyarország a kerítéssel.

Claudio Mutti – Mit ajánl a Jobbik a magyarországi határok megvédésének érdekében?

Vona Gábor – A Jobbik a határvédelem további határozott és következetes védelmét követeli a magyar kormánytól, s az ennek biztosításához szükséges feltételek megteremtését. Ilyen feltételek a honvédség és a rendőrség valódi kompetenciáinak visszaadása és a reguláris határőrség visszaállítása. E mellett az illegális határátlépés és a migrációs törvények tovább szigorítása és a kerítés fenntartása, esetleges bővítése szükséges. Nagyon fontos lenne, ha a többi tagállam is megértené a migrációs krízis Európa számára életveszélyes következményeit és ha nem is egységes migrációs politikával védekeznénk, de legalább nem akadályoznák egyes nemzetállamok törekvéseit abban, hogy megvédjék saját országukat, népességüket, nemzeti egyediségüket.


Questo articolo è coperto da ©Copyright, per cui ne è vietata la riproduzione parziale o integrale. Per maggiori informazioni sull'informativa in relazione al diritto d'autore del sito visita Questa pagina.


 

Claudio Mutti, antichista di formazione, ha svolto attività didattica e di ricerca presso lo Studio di Filologia Ugrofinnica dell’Università di Bologna. Successivamente ha insegnato latino e greco nei licei. Ha pubblicato qualche centinaio di articoli in italiano e in altre lingue. Nel 1978 ha fondato le Edizioni all'insegna del Veltro, che hanno in catalogo oltre un centinaio di titoli. Dirige il trimestrale “Eurasia. Rivista di studi geopolitici”. Tra i suoi libri più recenti: A oriente di Roma e di Berlino (2003), Imperium. Epifanie dell’idea di impero (2005), L’unità dell’Eurasia (2008), Gentes. Popoli, territori, miti (2010), Esploratori del continente (2011), A domanda risponde (2013), Democrazia e talassocrazia (2014), Saturnia regna (2015).